Történet a civil kurázsiról

Amikor megkezdődött a magyar zsidók deportálása, a követség elkezdett a svéd kapcsolatokkal rendelkező zsidók számára védelmi dokumentumokat kiállítani. Később a Svájci Nagykövetség és a Nemzetközi Vöröskereszt is hasonló iratokat állított ki. A probléma ott kezdődött, hogy a német és a magyar hatóságok nem mindig fogadták el ezen dokumentumokat, sőt még hitelességüket is megkérdőjelezték.

Carl-Ivan Danielson, Raoul Wallenberg és Per Anger bronz emléktáblája a volt Svéd Követség épületének falán, Czinder Antal 1994-es alkotása

Wallenberg rájött, hogy újfajta iratra lesz szükség. Kreativitását felhasználva megalkotta a védlevelet (németül Schutzpass). A dokumentumon – akárcsak a valódi útleveleken – szerepelt tulajdonosának fényképe, a követség bélyegzője, valamint Raoul Wallenberg és Ivan Danielsson nagykövet aláírása. A védlevélen magyar és német felirat jelezte, hogy tulajdonosa svéd védelem alatt áll. Ez az irat valójában nem útlevél volt, de annyira hitelesnek tűnt, hogy a magyar hatóságok elfogadták. A védlevelek tulajdonosainak nem kellett viselnie a sárga Dávid-csillagot, és a legtöbb zsidóellenes törvénnyel szemben is védve voltak. 1945-ig Raoul Wallenberg és kollégái körülbelül 8000 menlevelet állítottak ki.

Cím: Minerva utca 3/a, 1118 Budapest
Görgess lefeléjobbra a további információkért.

Svéd védlevél (Schutzpass). Forrás: Nina Lagergren saját fotóalbuma, Fotóreprodukció: Karl Gabor

Védlevél melléklete Wallenberg aláírásával

Ebben a házban élt a Zwack-család is, akikkel Raoul jó baráti viszonyt alakított ki, s akiket egyik kollégája, Lars Berg mentett meg, a szomszédból átfutva, s azt kiáltva kezében pisztollyal, hogy ez a ház svéd védelem alatt áll, mikor a nyilasok már felsorakoztatták őket. A svéd védlevelek iránti igény gyorsan növekedett, így hónapról hónapra bővült Wallenberg irodája is.

Cím: Minerva utca 5, 1118 Budapest
Görgess lefeléjobbra a további információkért.

1944 októberében a nyilas puccs és hatalomátvétel után a budapesti zsidók elleni terrorcselekedetek száma megnőtt. Nyilas csapatok törtek be a zsidók lakta házakba, a lakókat megverték, vagy leterelték őket a Dunához és a folyóba lőtték őket. A lakosság attól is tartott, hogy újra megindul a koncentrációs táborokba való deportálás. Raoul egy idő múlva tisztán látta, hogy a védlevelek kiállítása nem lesz elegendő ahhoz, hogy megmentsék a budapesti zsidó lakosságot.

Kapcsolatai révén 31 társasházat tudott megvásárolni illetve kibérelni, főként a nemzetközi gettó területén. A homlokzatokra svéd zászlók és címerek kerültek, és az épületeket védett házaknak nyilvánították. A magyar és német hatóságok ide nem tehették be a lábukat. Más semleges államok, mint például Svájc, Spanyolország, Portugália, a Vatikán, valamint a Vöröskereszt is létesített védett házakat a nemzetközi gettó területén.

Cím: Pozsonyi út 10, 1137 Budapest
Görgess lefeléjobbra a további információkért.

Olykor még Dohány utcai zsinagógánál található nagy gettó területére is sikerült élelmiszerszállítmányt eljuttatnia, az ide hurcolt többezer, borzasztó körülmények között élő zsidó számára.

A háború vége felé több, mint 500 beteget ápoltak egyidejűleg a svéd kórházban. Az ápoltak között volt a híres író, Nádas Péter édesanyja is.

Wallenberg mindemellett mentőcsapatot is szervezett, amely éjjel-nappal készenlétben állt, és beavatkozott, ha a svéd védelem alatt álló zsidók közül valakit veszély fenyegetett.

Cím: Tátra utca 14-16, 1136 Budapest
Görgess lefeléjobbra a további információkért.

A meglepett zsidó foglyok odaléptek hozzá, ő pedig felszólította őket, hogy mutassák fel svéd irataikat. A foglyok elővették ami épp a zsebükben volt, és Raoul úgy csinált, mintha alaposan átvizsgálná a papírokat. “Kiváló, maga velem jön! Következő! Kérném a papírjait!” Magabiztosságának és színészi képességeinek köszönhetően Wallenberg 500 embert mentett így meg a deportálástól.

Cím: Józsefvárosi Vasútállomás, 1087 Budapest
Görgess lefeléjobbra a további információkért.

Wallenberg részletes tervet készített arról, hogyan lehetne megoldani a családok újraegyesítését, az árvák ellátását, az egészségügyi szolgáltatás újraindítását, valamint a lakhatási problémákat. Igyekezett mihamarabb bemutatni terveit a szovjet vezetésnek, így már január 13-án átkelt a frontvonalon, hogy szovjet tisztekkel tárgyaljon.

Január 17-én Raoul visszatért személyes holmijaiért a Vöröskereszt Benczúr utca 16. szám alatti irodájába, ahol télen lakott és dolgozott. A ház tulajdonosa Ocskay László magyar százados volt, aki egyben az ellenállás tagjaként is működött. Befolyását zsidók mentésére használta, és a háború befejező szakaszában felajánlotta a Nemzetközi Vöröskeresztnek és Wallenbergnek, hogy házának bizonyos részeit használhassák. Aznap sofőrjével, Langfelder Vilmossal a Vörös Hadsereg debreceni főhadiszállására indultak. Az utolsó, akivel Wallenberg indulása előtt találkozott, Pető László volt: az a zsidó fiatalember, akivel sok évvel korábban a franciaországi nyelvtanfolyamon ismerkedett meg.

Wallenberg részletes tervet készített arról, hogyan lehetne megoldani a családok újraegyesítését, az árvák ellátását, az egészségügyi szolgáltatás újraindítását, valamint a lakhatási problémákat. Igyekezett mihamarabb bemutatni terveit a szovjet vezetésnek, így már január 13-án átkelt a frontvonalon, hogy szovjet tisztekkel tárgyaljon.

Cím: Benczúr utca 16, 1068 Budapest
Görgess lefeléjobbra a további információkért.

Január 17-én Raoul visszatért személyes holmijaiért a Vöröskereszt Benczúr utca 16. szám alatti irodájába, ahol télen lakott és dolgozott. A ház tulajdonosa Ocskay László magyar százados volt, aki egyben az ellenállás tagjaként is működött. Befolyását zsidók mentésére használta, és a háború befejező szakaszában felajánlotta a Nemzetközi Vöröskeresztnek és Wallenbergnek, hogy házának bizonyos részeit használhassák. Aznap sofőrjével, Langfelder Vilmossal a Vörös Hadsereg debreceni főhadiszállására indultak. Az utolsó, akivel Wallenberg indulása előtt találkozott, Pető László volt: az a zsidó fiatalember, akivel sok évvel korábban a franciaországi nyelvtanfolyamon ismerkedett meg.

Raoul Wallenberg emléktáblája, Czinder Antal 2001-es alkotása

Tudjuk, hogy Wallenberg sosem jutott el Debrecenbe. A szovjet hadsereg letartóztatta, majd Moszkvába vitték, ahol börtönbe került. A szovjet vezetés több évig tagadta, hogy bármit is tudnának Wallenberg hollétéről, 1957-ben viszont kiadtak egy iratot arról, hogy 1947-ben infarktus következtében meghalt a hírhedt Lubjanka-börtönben. Ezt az állítást soha senki nem igazolta, így sem a történészek, sem pedig Wallenberg családja nem fogadja el.

De Raoul Wallenberg emléke tovább él. Tiszteletbeli állampolgárrá avatták az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Izraelben és Ausztráliában és Budapest díszpolgára. Világszerte találhatunk olyan utcákat, szobrokat és emlékműveket, melyek Wallenberg és társai emlékét őrzik. Az Erzsébet-téri aktatáska szobor a svéd-magyar művészpáros, Ulla és Gustav Kraitz alkotása, és 2014-ben avatták fel. Ugyanilyen emlékműveket találhatunk a stockholmi Külügyminisztérium és a New York-i ENSZ-központ előtt is.

Cím: Erzsébet tér 11-13, 1051 Budapest
Görgess lefeléjobbra a további információkért.

Raoul Wallenberg húga, Nina Lagergren holokauszt-túlélőkkel az "ottfelejtett" aktatáskát ábrázoló emlékmű avatásán 2014 júniusában. Forrás: Svédország Nagykövetsége.

1944 nyarának végén több száz ember állt sorban a Gellért-hegyi svéd követség épülete előtt. Svéd menlevélért jöttek. A menlevél megszerzése sokak számára ekkorra már élet és halál kérdése volt.

Bayer-villa, a Svéd Királyi Követség 1938−1944 között, korábban Gyopár utca 8.

Amikor megkezdődött a magyar zsidók deportálása, a követség elkezdett a svéd kapcsolatokkal rendelkező zsidók számára védelmi dokumentumokat kiállítani. Később a Svájci Nagykövetség és a Nemzetközi Vöröskereszt is hasonló iratokat állított ki. A probléma ott kezdődött, hogy a német és a magyar hatóságok nem mindig fogadták el ezen dokumentumokat, sőt még hitelességüket is megkérdőjelezték.

Wallenberg rájött, hogy újfajta iratra lesz szükség. Kreativitását felhasználva megalkotta a védlevelet (németül Schutzpass). A dokumentumon – akárcsak a valódi útleveleken – szerepelt tulajdonosának fényképe, a követség bélyegzője, valamint Raoul Wallenberg és Ivan Danielsson nagykövet aláírása. A védlevélen magyar és német felirat jelezte, hogy tulajdonosa svéd védelem alatt áll. Ez az irat valójában nem útlevél volt, de annyira hitelesnek tűnt, hogy a magyar hatóságok elfogadták. A védlevelek tulajdonosainak nem kellett viselnie a sárga Dávid-csillagot, és a legtöbb zsidóellenes törvénnyel szemben is védve voltak. 1945-ig Raoul Wallenberg és kollégái körülbelül 8000 menlevelet állítottak ki.

Cím: Minerva utca 3/a, 1118 Budapest
Görgess lefeléjobbra a további információkért.

Wallenberg gyorsan bővítette hálózatát: egy hónap alatt körülbelül 70 új munkatársat vett fel. Hamarosan több helyre volt szükség, így Raoul az Unicumról híres Zwack-család szomszédos villájában is kialakított egy irodát.

Zwack-villa, Zwack Mária (Mici néni) háza, a Zwack család az ő pincéjében rejtőzködött el. Minerva utca 5, 1118 Budapest

Ebben a házban élt a Zwack-család is, akikkel Raoul jó baráti viszonyt alakított ki, s akiket egyik kollégája, Lars Berg mentett meg, a szomszédból átfutva, s azt kiáltva kezében pisztollyal, hogy ez a ház svéd védelem alatt áll, mikor a nyilasok már felsorakoztatták őket. A svéd védlevelek iránti igény gyorsan növekedett, így hónapról hónapra bővült Wallenberg irodája is.

Cím: Minerva utca 5, 1118 Budapest
Görgess lefeléjobbra a további információkért.

1944 novemberében a magyar hatóságok gettókat hoztak létre: a zsidóknak ezeken a területeken kellett várakozniuk a deportálásra. Raoul Wallenberg és más külföldi diplomaták erőteljes nyomásgyakorlásának következtében a független országoktól származó menlevéllel rendelkező zsidókat nem a nagy gettóba, hanem a Margit-híd pesti hídfőjétől északra fekvő, úgy nevezett nemzetközi gettóba irányították.

A nemzetközi gettó egyik svéd védelem alatt álló háza, a Pozsonyi út 10. alatt

1944 októberében a nyilas puccs és hatalomátvétel után a budapesti zsidók elleni terrorcselekedetek száma megnőtt. Nyilas csapatok törtek be a zsidók lakta házakba, a lakókat megverték, vagy leterelték őket a Dunához és a folyóba lőtték őket. A lakosság attól is tartott, hogy újra megindul a koncentrációs táborokba való deportálás. Raoul egy idő múlva tisztán látta, hogy a védlevelek kiállítása nem lesz elegendő ahhoz, hogy megmentsék a budapesti zsidó lakosságot.

Kapcsolatai révén 31 társasházat tudott megvásárolni illetve kibérelni, főként a nemzetközi gettó területén. A homlokzatokra svéd zászlók és címerek kerültek, és az épületeket védett házaknak nyilvánították. A magyar és német hatóságok ide nem tehették be a lábukat. Más semleges államok, mint például Svájc, Spanyolország, Portugália, a Vatikán, valamint a Vöröskereszt is létesített védett házakat a nemzetközi gettó területén.

Cím: Pozsonyi út 10, 1137 Budapest
Görgess lefeléjobbra a további információkért.

1944 őszére Wallenberg humanitárius tevékenysége még összetettebbé vált. Már több, mint 300 alkalmazottja volt. Naponta jutatott el élelmiszerszállítmányokat a védett házakban élő családoknak, és létrehozott egy működő 50 ágyas kórházat.

Svéd szükségkórház, Tátra utca 14-16., 1136 Budapest

Olykor még Dohány utcai zsinagógánál található nagy gettó területére is sikerült élelmiszerszállítmányt eljuttatnia, az ide hurcolt többezer, borzasztó körülmények között élő zsidó számára.

A háború vége felé több, mint 500 beteget ápoltak egyidejűleg a svéd kórházban. Az ápoltak között volt a híres író, Nádas Péter édesanyja is.

Wallenberg mindemellett mentőcsapatot is szervezett, amely éjjel-nappal készenlétben állt, és beavatkozott, ha a svéd védelem alatt álló zsidók közül valakit veszély fenyegetett.

Cím: Tátra utca 14-16, 1136 Budapest
Görgess lefeléjobbra a további információkért.

1944 novemberének végén körülbelül 17 000 zsidót gyűjtöttek össze a Józsefvárosi pályaudvarra, hogy onnan továbbszállítsák őket Németországba. Raoul kirohant az állomásra, és követelte, hogy a svéd iratokkal rendelkező zsidókat bocsássák szabadon. A peronra asztalt hozott, felütött egy vastag dossziét, majd - mintha onnan olvasna - elkezdett jellegzetesen zsidó neveket kiabálni.

Józsefvárosi pályaudvar,1951 Forrás: Fortepan, Uvaterv. Fiumei út, 1087 Budapest

A meglepett zsidó foglyok odaléptek hozzá, ő pedig felszólította őket, hogy mutassák fel svéd irataikat. A foglyok elővették ami épp a zsebükben volt, és Raoul úgy csinált, mintha alaposan átvizsgálná a papírokat. “Kiváló, maga velem jön! Következő! Kérném a papírjait!” Magabiztosságának és színészi képességeinek köszönhetően Wallenberg 500 embert mentett így meg a deportálástól.

Cím: Józsefvárosi Vasútállomás, 1087 Budapest
Görgess lefeléjobbra a további információkért.

1945 januárjában a szovjet Vörös Hadsereg elérte Budapest határait és január 16-án felszabadították a nemzetközi gettót. Raoul Wallenberg megbízatása a magyar fővárosban ezzel véget ért. Ő azonban nem szándékozott befejezni tevékenységét. A háború után is segíteni akarta a magyar zsidókat.

Ocskay László százados egykori lakása, később a Vöröskereszt egyik irodája, jelenleg az Osztrák Nagykövetség és Kulturális Fórum székhelye, Benczúr utca 16., 1068 Budapest

Wallenberg részletes tervet készített arról, hogyan lehetne megoldani a családok újraegyesítését, az árvák ellátását, az egészségügyi szolgáltatás újraindítását, valamint a lakhatási problémákat. Igyekezett mihamarabb bemutatni terveit a szovjet vezetésnek, így már január 13-án átkelt a frontvonalon, hogy szovjet tisztekkel tárgyaljon.

Január 17-én Raoul visszatért személyes holmijaiért a Vöröskereszt Benczúr utca 16. szám alatti irodájába, ahol télen lakott és dolgozott. A ház tulajdonosa Ocskay László magyar százados volt, aki egyben az ellenállás tagjaként is működött. Befolyását zsidók mentésére használta, és a háború befejező szakaszában felajánlotta a Nemzetközi Vöröskeresztnek és Wallenbergnek, hogy házának bizonyos részeit használhassák. Aznap sofőrjével, Langfelder Vilmossal a Vörös Hadsereg debreceni főhadiszállására indultak. Az utolsó, akivel Wallenberg indulása előtt találkozott, Pető László volt: az a zsidó fiatalember, akivel sok évvel korábban a franciaországi nyelvtanfolyamon ismerkedett meg.

Wallenberg részletes tervet készített arról, hogyan lehetne megoldani a családok újraegyesítését, az árvák ellátását, az egészségügyi szolgáltatás újraindítását, valamint a lakhatási problémákat. Igyekezett mihamarabb bemutatni terveit a szovjet vezetésnek, így már január 13-án átkelt a frontvonalon, hogy szovjet tisztekkel tárgyaljon.

Cím: Benczúr utca 16, 1068 Budapest
Görgess lefeléjobbra a további információkért.

Január 17-én Raoul visszatért személyes holmijaiért a Vöröskereszt Benczúr utca 16. szám alatti irodájába, ahol télen lakott és dolgozott. A ház tulajdonosa Ocskay László magyar százados volt, aki egyben az ellenállás tagjaként is működött. Befolyását zsidók mentésére használta, és a háború befejező szakaszában felajánlotta a Nemzetközi Vöröskeresztnek és Wallenbergnek, hogy házának bizonyos részeit használhassák. Aznap sofőrjével, Langfelder Vilmossal a Vörös Hadsereg debreceni főhadiszállására indultak. Az utolsó, akivel Wallenberg indulása előtt találkozott, Pető László volt: az a zsidó fiatalember, akivel sok évvel korábban a franciaországi nyelvtanfolyamon ismerkedett meg.

Nem lehet pontosan tudni, hogy mi történt Raoullal 1945. január 17. után. Az aktatáska elhagyatva áll egy padon, a tulajdonosa eltűnt. Wallenberg sosem tért vissza Svédországba. Sosem láthatta újra családját, és sosem találkozhatott azzal a több ezer emberrel, akiknek megmentette életét a náci terrortól.

Kraitz Gusztáv ‘Ne feledd!’ c. Raoul Wallenberg-emlékműve. Erzsébet tér 11-13, 1051 Budapest

Tudjuk, hogy Wallenberg sosem jutott el Debrecenbe. A szovjet hadsereg letartóztatta, majd Moszkvába vitték, ahol börtönbe került. A szovjet vezetés több évig tagadta, hogy bármit is tudnának Wallenberg hollétéről, 1957-ben viszont kiadtak egy iratot arról, hogy 1947-ben infarktus következtében meghalt a hírhedt Lubjanka-börtönben. Ezt az állítást soha senki nem igazolta, így sem a történészek, sem pedig Wallenberg családja nem fogadja el.

De Raoul Wallenberg emléke tovább él. Tiszteletbeli állampolgárrá avatták az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Izraelben és Ausztráliában és Budapest díszpolgára. Világszerte találhatunk olyan utcákat, szobrokat és emlékműveket, melyek Wallenberg és társai emlékét őrzik. Az Erzsébet-téri aktatáska szobor a svéd-magyar művészpáros, Ulla és Gustav Kraitz alkotása, és 2014-ben avatták fel. Ugyanilyen emlékműveket találhatunk a stockholmi Külügyminisztérium és a New York-i ENSZ-központ előtt is.

Cím: Erzsébet tér 11-13, 1051 Budapest
Görgess lefeléjobbra a további információkért.

Budapesti tartózkodásának első hónapjaiban Raoul Wallenberg a Budai vár alatt, egy elegáns XVIII. századi házban lakott. A kiváló társasági ember hírében álló Raoul vacsorákat és fogadásokat is rendezett itt. Olykor még magas rangú magyar kormánytisztviselőket és német tiszteket is vendégül látott - ilyenkor megpróbálta kihasználni az alkalmat, hogy a svéd oltalom alatt álló magyar zsidók számára jobb körülményeket harcolhasson ki. Egy időben még Dessewffy Gyula, az antifasiszta ellenálló is ebben a lakásban rejtőzködött.

Cím: Ostrom utca 9-11, 1015 Budapest
Görgess lefeléjobbra a további információkért.

A nemesi származású von Berg-család háza a Budai Várnegyed közepén állt. Ennek a befolyásos családnak már régóta szoros kapcsolata volt Svédországgal, még a svéd koronaherceg is megszállt náluk egyszer egy budapesti látogatása során, az 1930-as években. A von Berg család is felhasználta összeköttetéseit, hogy segítse és támogassa Wallenberg munkáját. A háború alatt a rokonság egy fiatalabb tagja, a görög származású grófnő, Nákó Erzsébet is ebben a házban élt. A hölgy, aki igen energikus és színes egyéniség volt, hamarosan Wallenberg titkárnője lett. 1945 telén, Budapest ostroma során Raoul követségi munkatársa, a diplomata Per Anger is ennek a háznak a pincéjében bújt el.

Cím: Úri utca 15, 1014 Budapest
Görgess lefeléjobbra a további információkért.

Az egykor a ház utcafrontjára kihelyezett svéd védettséget jelző tábla

A ház kis udvarából nyílik az a török korból való sziklába vájt pince, ahol az üldözötteket, valamint a Wallenberg-akcióhoz szükséges pénzt és iratokat rejtegették

Emléktábla a Nákó- és a Berg-család II. világháború idején végzett embermentő tevékenysége és Wallenbergnek nyújtott segítsége emlékére, Fábry Tímea iparművész munkája, 2021

1944 novemberében, miután a nyilasok átvették a hatalmat és a zsidókat gettókba kényszerítették, Wallenbergnek át kellett költöztetnie irodáját a pesti oldalra. Sikerült megszereznie egy nagyobb épületet, mely a háború előtt egy holland biztosítótársaság irodája volt. Az új épületben nagyon sok irodahelyiség volt, ahová Raoul zsidó alkalmazottai és családjaik is beköltözhettek.

Cím: Üllői út 2-4, 1085 Budapest
Görgess lefeléjobbra a további információkért.

Emléktábla az Üllői út. 2-4. szám alatti lakóház homlokzatán, mely 1944 novemberétől 1945 januárjáig Wallenberg főhadiszállása volt

Wallenberg közvetlen munkatársaival az Üllői út 2-4. szám alatti irodában, 1944, Fotó: Veres Tamás, Fotóreprodukció: Karl Gabor

Raoul Wallenberg munka közben Budapesten, 1944. Fotó: Veres Tamás

1944 őszének vége felé Wallenberg készen állt egy új segélyszervezet alapításának tervével, amely a magyar zsidókat segítette volna a szovjet megszállást követően. Talált is a szervezet részére egy megfelelő irodát egy elegáns épületben, amely a háború előtt bankként működött. Budapest ostroma során Raoul és társai a bank páncéltermében rejtőztek. A háború után sokáig ez az épület adott otthont a Brit Nagykövetségnek.

Cím: Harmincad utca 6, 1051 Budapest
Görgess lefeléjobbra a további információkért.

Raoul Wallenberg emléktáblája az V. kerületben, a bronz dombormű alkotója: Czinder Antal

Dombrovszky László festőművész Keleti Károly utcai műtermében festette meg Raoul Wallenberg egyetlen portréját. Raoul 1944 szeptemberében ült modellt pár alkalommal, és a tervek szerint később folytatták volna a munkát, de a helyzet annyira rosszra fordult, hogy a festmény végül befejezetlen maradt. A portré ma Svédországban, a Gripsholm-kastélyban van kiállítva.

Az alábbi linkre kattintva Dombrovszky Lászlóról és a Wallenberg portréról olvashat további információkat: https://wallenberg-dombrovszky.com/portre-kep/hu

Cím: Keleti Károly utca 26, 1024 Budapest
Görgess lefeléjobbra a további információkért.

A Dohány utcai Nagy Zsinagóga mögött található Raoul Wallenberg Emlékpark a holokauszt áldozatainak és az életmentőknek állít emléket. A park közepén áll az Élet fája, mely egy fémből készült, nagy méretű műalkotás. Leveleire több ezer zsidó áldozat nevét vésték fel. A fát Varga Imre szobrászművész készítette 1991-ben, a magyar származású híres hollywoodi színész, Tony Curtis anyagi támogatásával.

Cím: Wesselényi utca 6, 1077 Budapest
Görgess lefeléjobbra a további információkért.

Életfa / Emanuel-emlékfa, a Magyar Zsidó Mártírok Emlékmúve, Varga Imre alkotása, 1991

Szilárd Klára festő, szobrászművész ólomüveg kompozíciója

Wallenberg és további Világ Igaza kitüntetett embermentők emléktáblája

A nemzetközi gettó szívében található korábbi Főnix utcát már 1945 decemberében átnevezték Raoul Wallenberg utcának. Több éven keresztül ez volt az egyetlen Wallenberggel kapcsolatos emlékhely Budapesten. Az itt található jelenlegi emléktáblát 1989-ben avatták fel.

Cím: Raoul Wallenberg utca 11, 1136 Budapest
Görgess lefeléjobbra a további információkért.

Raoul Wallenberg dombormű, Bottos Gergő Gábor alkotása, 1989

Az egykori Főnix utcát 1945 decemberében nevezték át Raoul Wallenberg utcára

Gyertyás megemlékezés minden év január 17-én a Wallenberg utcában, 1945-ben ezen a napon látták utoljára szabadon Raoul Wallenberget. Fotó: Svédország Nagykövetsége, Budapest

A budapestiek már 1946-ban megkezdték a gyűjtést a Szent István parki Wallenberg-emlékműre. Pátzay Pál szobrász alkotása hatalmas kígyóval küzdő mitikus hősként ábrázolja Wallenberget. Az emlékmű 1949-ben készült el, ám a hivatalos avatási ünnepség előtt egy nappal a kommunista hatalom a szobrot eltávolíttatta. A műalkotás végül egy debreceni gyógyszergyár elé került, és nem jelölték meg rajta Wallenberg nevét. A szobor másolatát, Györfi Sándor szobrászművész alkotását, 1999-ben helyezték el a Szent István parkban. Minden évben Wallenberg születésnapján, augusztus 4-én megemlékezést tartanak a szobornál.

Cím: Szent István park 30, 1137 Budapest
Görgess lefeléjobbra a további információkért.

Éves megemlékezés augusztus 4-én, Raoul Wallenberg születésnapján. Fotó: Svédország Nagykövetsége, Budapest.

Az első budapesti Raoul Wallenberg-szobrot svéd és amerikai közös kezdeményezésre avatták fel 1987-ben. A szobor mindössze 50 méterre áll attól a helytől, ahol Wallenberg autóját, mellyel Debrecenbe indult, elhagyatva megtalálták. A szobrot Varga Imre szobrászművész alkotta, Svédországból származó vörös gránitból.

Cím: Szilágyi Erzsébet fasor 101, 1026 Budapest
Görgess lefeléjobbra a további információkért.

Az ártatlanul a Dunába lőtt magyar zsidóknak 60 pár öntöttvasból mintázott korhű cipő állít maradandó emléket a rakparton. A folyó irányába fordított vascipők között különböző méretű férfi, női és gyerekcipőket is találunk, amelyek azt jelképezik, hogy a nyilasok senkit sem kíméltek.

A kompozíció a Lánchíd és az Erzsébet híd között elterülő Duna-korzón áll, helye szimbolikus. A néhány hónapig tartó nyilas kormányzás alatt 10 ezer főt gyilkoltak meg az utcákon és a Duna-part szinte minden pontján. A holokauszt-emlékmű öntöttvas tábláin a következő felirat olvasható:

„Az 1944-45-ben nyilaskeresztes fegyveresek által Dunába lőtt budapesti áldozatok emlékére. Állíttatott 2005. április 16-án.”

Cipők a Duna-parton holokauszt-emlékmű, Pauer Gyula és Can Togay alkotása

Az általában tömegesen végrehajtott kivégzések során az összegyűjtött áldozatokat arra kényszerítették, hogy sorakozva álljanak fel a Duna partján, majd a folyóba lőtték őket. A kivégzésre várók azt az utolsó parancsot kapták, hogy vegyék le cipőiket, ugyanis ezek a háborús időkben komoly értékeknek számítottak. A kivégzőosztag tagjai aztán a cipőket összegyűjtötték, majd eladták vagy saját maguk viselték a lábbeliket.

Szemtanúk elbeszélése szerint Raoul Wallenbergnek többször sikerült kiszabadítania a rakparton már felsorakozott zsidókat, s néha mentőcsapatának tagjai be is ugrottak a vízbe, hogy kimentsék a még életben lévőket.

A Cipők a Duna-parton civil kezdeményezés eredménye, szellemi alkotója Can Togay filmrendező, társalkotója Pauer Gyula Kossuth-díjas szobrászművész.

Így emlékszik vissza Raoul egyik munkatársa a Duna-parti eseményekre: A túlélő felidézi a budapesti mentési tevékenységet és Raoul Wallenberg szerepét - YouTube videó

Cím: Antall József rakpart, 1054 Budapest
Görgess lefeléjobbra a további információkért.