Raoul Wallenberg 1912-ben született Stockholmban. Dédapja, André Oscar Wallenberg, a Wallenberg dinasztia feje tehetséges tengerésztisztből lett úttörő jelentőségű svéd bankár, befolyásos ipar- és médiamágnás és elismert politikus. 1856-ban ő alapította meg a Stockholms Enskilda Bankot, az első magánkézben lévő bankot Stockholmban. Neki köszönhetően az 1900-as évekre a Wallenberg család Svédország egyik legvagyonosabb és legtekintélyesebb bankárcsaládjává vált. Raoult úgy nevelték, hogy független és felelősségteljes világpolgár váljék belőle. Ő mégsem üzletemberi vagy bankári minőségében vált világhírűvé.
Raoul édesapja a fiú születése előtt néhány hónappal tragikus körülmények közt elhunyt, ezért a nagyapa, Gustaf Wallenberg jelentős szerepet töltött be a fiú nevelésében.
Gustaf Wallenberg üzletember és diplomata volt, így Raoul már kisgyermekként többször külföldre látogathatott hozzá, többek közt a törökországi Isztambulba.
Érettségi előtt Raoul néhány hónapra a francia kisvárosba, Thonon-les-Bains-ba utazott nyelvtanfolyamra. Csoportjában volt egy fiatal magyar zsidó fiú, László. Mivel ő kis termetű volt, a többiek gyakran gúnyolták és zaklatták. Raoul nem állt be a gúnyolódók sorába, hanem kiállt a fiú mellett, és jó barátok lettek.
Gustaf Wallenberg, Raoul nagyapja ragaszkodott hozzá, hogy unokája az Egyesült Államokban járjon egyetemre, ami ritka volt ezidőtájt Svédországban. Raoul négy évet töltött a Michigan államban található Ann Arborban, ahol építészetet tanult. Nyáron autóstoppal járta be az Egyesült Államokat, hogy felfedezhesse a hatalmas országot. Egyszer azonban bajba került: egy fegyveres banda vette fel, akik egy erdőbe vitték és kirabolták. Raoul megőrizte nyugalmát, mitöbb, rá tudta venni a rablókat, hogy visszavigyék őt a főútra. Később „nagyon érdekes élményként" emlékezett vissza a történtekre.
Diplomája megszerzése után Raoul Dél-Afrikában gyakornokoskodott. Nagyon megdöbbentette és felháborította a rasszizmus, amit itt tapasztalt, pedig olyan korban nőtt fel, amikor a fajelmélet általánosan elfogadott felfogásnak minősült.
Tanulmányait később egy bankban folytatta Haifában, mely ezidőtájt Palesztina brit mandátumterületéhez tartozott. Számos zsidó barátra tett itt szert, akik az 1933-as náci hatalomátvételt követően menekültek Németországból Palesztinába.
Az 1930-as évek végén Wallenberg visszatért Stockholmba. Abban reménykedett, hogy megkezdheti karrierjét a családi cégbirodalomban. A család azonban nem szánt neki jelentősebb szerepet, mivel úgy érezték, Raoul túlságosan közvetlen személyiség. Raoult ismerősei mindig vidám, karizmatikus és kreatív emberként jellemezték, de ezek a tulajdonságok nemigen illettek egy korabeli bankárhoz. Így tehát a családi bank helyett Raoul egy élelmiszerimporttal foglalkozó vállalatnál helyezkedett el, melyet egy magyar zsidó menekült alapított. A cég számos magyar terméket importált Svédországba, többek közt a közkedvelt Rex ketchupot is ők szállították. Raoul üzleti útjai révén széles kapcsolati hálóra tett szert Magyarországon.
1939 szeptemberében kitört a második világháború. Magyarország Németország szövetségeseként belépett a háborúba, de a háború első éveiben a magyar zsidókat még nem deportálták. Miután 1944 márciusában Németország megszállta Magyarországot, a helyzet megváltozott. Néhány hónap leforgása alatt a németek – magyar közreműködéssel – körülbelül félmillió magyar zsidót hurcoltak el Auschwitzba és más koncentrációs táborokba. A holokauszt az emberiség történetének egyik legsötétebb fejezete, mely alatt a német nácik és kollaboránsaik mintegy hatmillió zsidót, félmillió romát és sok tízezer más, "alsóbbrendűnek" tekintett csoportot öltek meg.
A magyarországi holokauszt üteme és brutalitása sokakat megdöbbentett, ezért az amerikaiak mentőakciót kezdeményeztek, hogy megmentsék a zsidókat Budapesten, ahol még nem kezdődtek meg a deportálások. Az amerikai és a svéd kormány abban egyezett meg, hogy az akciót svéd zászló alatt hajtják végre, mivel a semleges Svédországnak még megmaradt a diplomáciai képviselete Budapesten.
1944 nyarának végén több száz ember állt sorban a Gellért-hegyi svéd követség épülete előtt. Svéd menlevélért jöttek. A menlevél megszerzése sokak számára ekkorra már élet és halál kérdése volt.
Wallenberg gyorsan bővítette hálózatát: egy hónap alatt körülbelül 70 új munkatársat vett fel. Hamarosan több helyre volt szükség, így Raoul az Unicumról híres Zwack-család szomszédos villájában is kialakított egy irodát.
1944 novemberében a magyar hatóságok gettókat hoztak létre: a zsidóknak ezeken a területeken kellett várakozniuk a deportálásra. Raoul Wallenberg és más külföldi diplomaták erőteljes nyomásgyakorlásának következtében a független országoktól származó menlevéllel rendelkező zsidókat nem a nagy gettóba, hanem a Margit-híd pesti hídfőjétől északra fekvő, úgy nevezett nemzetközi gettóba irányították.
1944 őszére Wallenberg humanitárius tevékenysége még összetettebbé vált. Már több, mint 300 alkalmazottja volt. Naponta jutatott el élelmiszerszállítmányokat a védett házakban élő családoknak, és létrehozott egy működő 50 ágyas kórházat.
1944 novemberének végén körülbelül 17 000 zsidót gyűjtöttek össze a Józsefvárosi pályaudvarra, hogy onnan továbbszállítsák őket Németországba. Raoul kirohant az állomásra, és követelte, hogy a svéd iratokkal rendelkező zsidókat bocsássák szabadon. A peronra asztalt hozott, felütött egy vastag dossziét, majd - mintha onnan olvasna - elkezdett jellegzetesen zsidó neveket kiabálni.
1945 januárjában a szovjet Vörös Hadsereg elérte Budapest határait és január 16-án felszabadították a nemzetközi gettót. Raoul Wallenberg megbízatása a magyar fővárosban ezzel véget ért. Ő azonban nem szándékozott befejezni tevékenységét. A háború után is segíteni akarta a magyar zsidókat.
Nem lehet pontosan tudni, hogy mi történt Raoullal 1945. január 17. után. Az aktatáska elhagyatva áll egy padon, a tulajdonosa eltűnt. Wallenberg sosem tért vissza Svédországba. Sosem láthatta újra családját, és sosem találkozhatott azzal a több ezer emberrel, akiknek megmentette életét a náci terrortól.
Az egyes pontokra kattintva további információt olvashatsz Raoul Wallenberg budapesti tartózkodásáról, tevékenységéről és hagyatékáról.
A csúszkával egy korabeli, 1944-es budapesti térkép áttetszőségét szabályozhatod. A kék színű pontokra kattintva Wallenberg történetéhez kapcsolódó további helyszíneket ismerhetsz meg.
A holokauszt sosem történhetett volna meg, ha az emberek tettek volna ellene. A legtöbben természetesen nem voltak nácik, mégis az események passzív szemlélői lettek. A gonoszság és embertelenség ezen időszakában azonban sokan szembe mertek menni az árral, és segítettek embertársaikon. Kötelességünk emlékezni ezekre a hősökre. Ennél is fontosabb, hogy kövessük példájukat, illetve merítsünk inspirációt bátorságukból és humanizmusukból.
Raoul hős volt, de nem egyedül dolgozott. Több, mint 300 többségében zsidó munkatársból álló szervezetet hozott létre, a svéd követség diplomatáinak aktív részvételével. Más semleges államok követségeinek diplomatái is szerveztek saját mentőakciókat, valamint együttműködtek Raoullal is.
Számos magyar nemcsak kockáztatta, hanem fel is áldozta életét azért, hogy megmentse zsidó honfitársait. Voltak köztük katonatisztek, rendőrök, papok és állami hivatalnokok, akik befolyásukat felhasználva segítettek zsidókon. Sok civil is segítette és rejtegette zsidó szomszédait.
Fontos, hogy megemlékezzünk Raoul Wallenberg hőstetteiről és mindazokról, akik életeket mentettek. De talán még fontosabb, hogy kövessük példájukat. Svédország Nagykövetsége partnerei, a Raoul Wallenberg Egyesület, a Raoul Wallenberg Emberség Háza és a svéd Raoul Wallenberg Akadémia együttműködésével számos olyan rendezvényt és projektet támogat, melyek célja, hogy Raoul örökségét továbbadják a következő generációknak.
A “Wallenberg nyomán” egy olyan középiskolai vetélkedő, ahol magyarországi és határon túli magyar iskolák csapatai mérik össze tudásukat a II. világháborúról, a holokausztról és Raoul Wallenbergről. A diákoknak olyan ma is aktuális témákról kell kifejteniük álláspontjukat, mint az antiszemitizmus, a rasszizmus, a xenofóbia az intolerancia vagy a kirekesztés.
A „Kocka projekt" az emberi jogokról szól. A projekt célja, hogy középiskolás diákok megismerkedjenek az egyetemes emberi jogokkal, miközben különböző témaköröket mutatnak be művészi alkotásaikon keresztül egy nagy "Kocka" alakú installációban. Ezek a "Kockák" világszerte számos iskolában megtalálhatók. Magyarországon eddig több, mint 10 iskola vett részt ebben a projektben.
A „Young Courage/Fiatal Kurázsi Díj” egy nemzetközi díj, mellyel olyan 13 és 20 év közötti fiatalokat ismernek el, akik mertek megszólalni, vagy cselekedni, amikor mások nem. Akik erkölcsi bátorságukat és civil kurázsijukat már például azzal bizonyították, hogy szót emeltek zaklatásnak kitett társuk mellett, segítették a rászoruló embertársaikat, vagy kiálltak a kisebbségi jogok mellett. 
Raoul Wallenberg 1945 januárjában találkozott utoljára kollégájával és barátjával, Per Angerrel, aki megkérdezte tőle, hogy miért vállal ekkora kockázatot, most, hogy a háború hamarosan úgyis véget ér. Raoul így felelt:
„Nincs más választásom. Vállaltam ezt a feladatot, és soha nem tudnék azzal a tudattal visszatérni Stockholmba, hogy nem tettem meg mindent, amit embernek hatalmában állhat megtenni azért, hogy oly sok zsidót mentsek meg, amennyit csak lehetséges.”
A projektről
A budapesti svéd nagykövetség egyebek mellett ezzel a projekttel tiszteleg Wallenberg szellemi öröksége előtt – ez is része az emberi jogok előmozdítására irányuló folyamatos tevékenységünknek. A weboldal és virtuális térkép létrehozásának kezdeményezője Dag Hartelius nagykövet volt. Külön köszönet jár a szerzőnek, Wallenberg-szakértőnek és a Svéd Királyi Kultúrakadémia (Svenska Akademien) tagjának, Ingrid Carlbergnek, aki a projektben szaklektorként vett részt, és számos értékes kiegészítéssel segítette munkánkat.
Mivel célunk egy könnyen olvasható szöveg megalkotása volt, bizonyos történelmi események leegyszerűsítve kerülnek bemutatásra, valamint az intézmények modern elnevezéseit használtuk. Például a nagykövetség, a Wallenberg korában használatos követség, és a képviselet fogalmak bizonyos pontokon összemosódnak a szövegben. Az oldal a teljesség igénye nélkül meséli el Wallenberg történetét és sorolja fel a Wallenberghez kötődő emlékműveket és helyszíneket. A felhasznált fotók, ha nincsenek másképp megjelölve, Sin Olivér munkái és a nagykövetség saját fotói.
Szeretnénk az oldalt a jövőben is fejleszteni, és újabb Wallenberggel és örökségével kapcsolatos helyszínekkel bővíteni. Szívesen fogadunk az oldal fejlesztésére vonatkozó ötleteket és javaslatokat az alábbi e-mail címen: walkwithraoul.budapest@gov.se
További információ Raoul Wallenbergről:
Könyvek:
Itt egy szoba, és rád vár... – Raoul Wallenberg története. Ingrid Carlberg, Magyar kiadás: 2020.
Raoul Wallenberg élete. Bengt Jangfeldt, Magyar kiadás: 2014.
Filmek:
Jó estét, Wallenberg úr, Kjell Grede, 1990.
Az elveszett európai című fikciós dokumentumfilm, Sipos József, 2015
További filmek az alábbi linken.
Egyesületek, szervezetek:
Nemzetközi Raoul Wallenberg Alapítvány
Raoul Wallenberg Akadémia (Svédország)
Raoul Wallenberg Egyesület (Magyarország)
Raoul Wallenberg Emberség Háza Egyesület (Magyarország)
Készítették
Szabó Krisztián, Bátorfy Attila, Andreas Attorps, Tánczos Edina
A projektről
A budapesti svéd nagykövetség egyebek mellett ezzel a projekttel tiszteleg Wallenberg szellemi öröksége előtt – ez is része az emberi jogok előmozdítására irányuló folyamatos tevékenységünknek. A weboldal és virtuális térkép létrehozásának kezdeményezője Dag Hartelius nagykövet volt. Külön köszönet jár a szerzőnek, Wallenberg-szakértőnek és a Svéd Királyi Kultúrakadémia (Svenska Akademien) tagjának, Ingrid Carlbergnek, aki a projektben szaklektorként vett részt, és számos értékes kiegészítéssel segítette munkánkat.
Mivel célunk egy könnyen olvasható szöveg megalkotása volt, bizonyos történelmi események leegyszerűsítve kerülnek bemutatásra, valamint az intézmények modern elnevezéseit használtuk. Például a nagykövetség, a Wallenberg korában használatos követség, és a képviselet fogalmak bizonyos pontokon összemosódnak a szövegben. Az oldal a teljesség igénye nélkül meséli el Wallenberg történetét és sorolja fel a Wallenberghez kötődő emlékműveket és helyszíneket. A felhasznált fotók, ha nincsenek másképp megjelölve, Sin Olivér munkái és a nagykövetség saját fotói.
Szeretnénk az oldalt a jövőben is fejleszteni, és újabb Wallenberggel és örökségével kapcsolatos helyszínekkel bővíteni. Szívesen fogadunk az oldal fejlesztésére vonatkozó ötleteket és javaslatokat az alábbi e-mail címen: walkwithraoul.budapest@gov.se
További információ Raoul Wallenbergről:
Könyvek:
Itt egy szoba, és rád vár... – Raoul Wallenberg története. Ingrid Carlberg, Magyar kiadás: 2020.
Raoul Wallenberg élete. Bengt Jangfeldt, Magyar kiadás: 2014.
Filmek:
Jó estét, Wallenberg úr, Kjell Grede, 1990.
Az elveszett európai című fikciós dokumentumfilm, Sipos József, 2015
További filmek az alábbi linken.
Egyesületek, szervezetek:
Nemzetközi Raoul Wallenberg Alapítvány
Raoul Wallenberg Akadémia (Svédország)
Raoul Wallenberg Egyesület (Magyarország)
Raoul Wallenberg Emberség Háza Egyesület (Magyarország)