Kattints ide a nagyításhoz!Vissza
Bezárás
Amikor megkezdődött a magyar zsidók deportálása, a követség elkezdett a svéd kapcsolatokkal rendelkező zsidók számára védelmi dokumentumokat kiállítani. Később a Svájci Nagykövetség és a Nemzetközi Vöröskereszt is hasonló iratokat állított ki. A probléma ott kezdődött, hogy a német és a magyar hatóságok nem mindig fogadták el ezen dokumentumokat, sőt még hitelességüket is megkérdőjelezték.
Carl-Ivan Danielson, Raoul Wallenberg és Per Anger bronz emléktáblája a volt Svéd Követség épületének falán, Czinder Antal 1994-es alkotása
Wallenberg rájött, hogy újfajta iratra lesz szükség. Kreativitását felhasználva megalkotta a védlevelet (németül Schutzpass). A dokumentumon – akárcsak a valódi útleveleken – szerepelt tulajdonosának fényképe, a követség bélyegzője, valamint Raoul Wallenberg és Ivan Danielsson nagykövet aláírása. A védlevélen magyar és német felirat jelezte, hogy tulajdonosa svéd védelem alatt áll. Ez az irat valójában nem útlevél volt, de annyira hitelesnek tűnt, hogy a magyar hatóságok elfogadták. A védlevelek tulajdonosainak nem kellett viselnie a sárga Dávid-csillagot, és a legtöbb zsidóellenes törvénnyel szemben is védve voltak. 1945-ig Raoul Wallenberg és kollégái körülbelül 8000 menlevelet állítottak ki.
Cím: Minerva utca 3/a, 1118 Budapest
Görgess lefeléjobbra a további információkért.
Svéd védlevél (Schutzpass). Forrás: Nina Lagergren saját fotóalbuma, Fotóreprodukció: Karl Gabor
Védlevél melléklete Wallenberg aláírásával
Bezárás
Ebben a házban élt a Zwack-család is, akikkel Raoul jó baráti viszonyt alakított ki, s akiket egyik kollégája, Lars Berg mentett meg, a szomszédból átfutva, s azt kiáltva kezében pisztollyal, hogy ez a ház svéd védelem alatt áll, mikor a nyilasok már felsorakoztatták őket. A svéd védlevelek iránti igény gyorsan növekedett, így hónapról hónapra bővült Wallenberg irodája is.
Cím: Minerva utca 5, 1118 Budapest
Görgess lefeléjobbra a további információkért.
Bezárás
1944 októberében a nyilas puccs és hatalomátvétel után a budapesti zsidók elleni terrorcselekedetek száma megnőtt. Nyilas csapatok törtek be a zsidók lakta házakba, a lakókat megverték, vagy leterelték őket a Dunához és a folyóba lőtték őket. A lakosság attól is tartott, hogy újra megindul a koncentrációs táborokba való deportálás. Raoul egy idő múlva tisztán látta, hogy a védlevelek kiállítása nem lesz elegendő ahhoz, hogy megmentsék a budapesti zsidó lakosságot.
Kapcsolatai révén 31 társasházat tudott megvásárolni illetve kibérelni, főként a nemzetközi gettó területén. A homlokzatokra svéd zászlók és címerek kerültek, és az épületeket védett házaknak nyilvánították. A magyar és német hatóságok ide nem tehették be a lábukat. Más semleges államok, mint például Svájc, Spanyolország, Portugália, a Vatikán, valamint a Vöröskereszt is létesített védett házakat a nemzetközi gettó területén.
Cím: Pozsonyi út 10, 1137 Budapest
Görgess lefeléjobbra a további információkért.
Bezárás
Olykor még Dohány utcai zsinagógánál található nagy gettó területére is sikerült élelmiszerszállítmányt eljuttatnia, az ide hurcolt többezer, borzasztó körülmények között élő zsidó számára.

A háború vége felé több, mint 500 beteget ápoltak egyidejűleg a svéd kórházban. Az ápoltak között volt a híres író, Nádas Péter édesanyja is.

Wallenberg mindemellett mentőcsapatot is szervezett, amely éjjel-nappal készenlétben állt, és beavatkozott, ha a svéd védelem alatt álló zsidók közül valakit veszély fenyegetett.
Cím: Tátra utca 14-16, 1136 Budapest
Görgess lefeléjobbra a további információkért.
Bezárás
A meglepett zsidó foglyok odaléptek hozzá, ő pedig felszólította őket, hogy mutassák fel svéd irataikat. A foglyok elővették ami épp a zsebükben volt, és Raoul úgy csinált, mintha alaposan átvizsgálná a papírokat. “Kiváló, maga velem jön! Következő! Kérném a papírjait!” Magabiztosságának és színészi képességeinek köszönhetően Wallenberg 500 embert mentett így meg a deportálástól.
Cím: Józsefvárosi Vasútállomás, 1087 Budapest
Görgess lefeléjobbra a további információkért.
Bezárás
Wallenberg részletes tervet készített arról, hogyan lehetne megoldani a családok újraegyesítését, az árvák ellátását, az egészségügyi szolgáltatás újraindítását, valamint a lakhatási problémákat. Igyekezett mihamarabb bemutatni terveit a szovjet vezetésnek, így már január 13-án átkelt a frontvonalon, hogy szovjet tisztekkel tárgyaljon.

Január 17-én Raoul visszatért személyes holmijaiért a Vöröskereszt Benczúr utca 16. szám alatti irodájába, ahol télen lakott és dolgozott. A ház tulajdonosa Ocskay László magyar százados volt, aki egyben az ellenállás tagjaként is működött. Befolyását zsidók mentésére használta, és a háború befejező szakaszában felajánlotta a Nemzetközi Vöröskeresztnek és Wallenbergnek, hogy házának bizonyos részeit használhassák. Aznap sofőrjével, Langfelder Vilmossal a Vörös Hadsereg debreceni főhadiszállására indultak. Az utolsó, akivel Wallenberg indulása előtt találkozott, Pető László volt: az a zsidó fiatalember, akivel sok évvel korábban a franciaországi nyelvtanfolyamon ismerkedett meg.
Wallenberg részletes tervet készített arról, hogyan lehetne megoldani a családok újraegyesítését, az árvák ellátását, az egészségügyi szolgáltatás újraindítását, valamint a lakhatási problémákat. Igyekezett mihamarabb bemutatni terveit a szovjet vezetésnek, így már január 13-án átkelt a frontvonalon, hogy szovjet tisztekkel tárgyaljon.
Cím: Benczúr utca 16, 1068 Budapest
Görgess lefeléjobbra a további információkért.
Január 17-én Raoul visszatért személyes holmijaiért a Vöröskereszt Benczúr utca 16. szám alatti irodájába, ahol télen lakott és dolgozott. A ház tulajdonosa Ocskay László magyar százados volt, aki egyben az ellenállás tagjaként is működött. Befolyását zsidók mentésére használta, és a háború befejező szakaszában felajánlotta a Nemzetközi Vöröskeresztnek és Wallenbergnek, hogy házának bizonyos részeit használhassák. Aznap sofőrjével, Langfelder Vilmossal a Vörös Hadsereg debreceni főhadiszállására indultak. Az utolsó, akivel Wallenberg indulása előtt találkozott, Pető László volt: az a zsidó fiatalember, akivel sok évvel korábban a franciaországi nyelvtanfolyamon ismerkedett meg.
Raoul Wallenberg emléktáblája, Czinder Antal 2001-es alkotása
Bezárás
Tudjuk, hogy Wallenberg sosem jutott el Debrecenbe. A szovjet hadsereg letartóztatta, majd Moszkvába vitték, ahol börtönbe került. A szovjet vezetés több évig tagadta, hogy bármit is tudnának Wallenberg hollétéről, 1957-ben viszont kiadtak egy iratot arról, hogy 1947-ben infarktus következtében meghalt a hírhedt Lubjanka-börtönben. Ezt az állítást soha senki nem igazolta, így sem a történészek, sem pedig Wallenberg családja nem fogadja el.
De Raoul Wallenberg emléke tovább él. Tiszteletbeli állampolgárrá avatták az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Izraelben és Ausztráliában és Budapest díszpolgára. Világszerte találhatunk olyan utcákat, szobrokat és emlékműveket, melyek Wallenberg és társai emlékét őrzik. Az Erzsébet-téri aktatáska szobor a svéd-magyar művészpáros, Ulla és Gustav Kraitz alkotása, és 2014-ben avatták fel. Ugyanilyen emlékműveket találhatunk a stockholmi Külügyminisztérium és a New York-i ENSZ-központ előtt is.
Cím: Erzsébet tér 11-13, 1051 Budapest
Görgess lefeléjobbra a további információkért.
Raoul Wallenberg húga, Nina Lagergren holokauszt-túlélőkkel az "ottfelejtett" aktatáskát ábrázoló emlékmű avatásán 2014 júniusában. Forrás: Svédország Nagykövetsége.
Bezárás
1944 nyarának végén több száz ember állt sorban a Gellért-hegyi svéd követség épülete előtt. Svéd menlevélért jöttek. A menlevél megszerzése sokak számára ekkorra már élet és halál kérdése volt.
Bayer-villa, a Svéd Királyi Követség 1938−1944 között, korábban Gyopár utca 8.
Amikor megkezdődött a magyar zsidók deportálása, a követség elkezdett a svéd kapcsolatokkal rendelkező zsidók számára védelmi dokumentumokat kiállítani. Később a Svájci Nagykövetség és a Nemzetközi Vöröskereszt is hasonló iratokat állított ki. A probléma ott kezdődött, hogy a német és a magyar hatóságok nem mindig fogadták el ezen dokumentumokat, sőt még hitelességüket is megkérdőjelezték.
Carl-Ivan Danielson, Raoul Wallenberg és Per Anger bronz emléktáblája a volt Svéd Követség épületének falán, Czinder Antal 1994-es alkotása
Wallenberg rájött, hogy újfajta iratra lesz szükség. Kreativitását felhasználva megalkotta a védlevelet (németül Schutzpass). A dokumentumon – akárcsak a valódi útleveleken – szerepelt tulajdonosának fényképe, a követség bélyegzője, valamint Raoul Wallenberg és Ivan Danielsson nagykövet aláírása. A védlevélen magyar és német felirat jelezte, hogy tulajdonosa svéd védelem alatt áll. Ez az irat valójában nem útlevél volt, de annyira hitelesnek tűnt, hogy a magyar hatóságok elfogadták. A védlevelek tulajdonosainak nem kellett viselnie a sárga Dávid-csillagot, és a legtöbb zsidóellenes törvénnyel szemben is védve voltak. 1945-ig Raoul Wallenberg és kollégái körülbelül 8000 menlevelet állítottak ki.
Cím: Minerva utca 3/a, 1118 Budapest
Görgess lefeléjobbra a további információkért.
Svéd védlevél (Schutzpass). Forrás: Nina Lagergren saját fotóalbuma, Fotóreprodukció: Karl Gabor
Védlevél melléklete Wallenberg aláírásával
Bezárás
Wallenberg gyorsan bővítette hálózatát: egy hónap alatt körülbelül 70 új munkatársat vett fel. Hamarosan több helyre volt szükség, így Raoul az Unicumról híres Zwack-család szomszédos villájában is kialakított egy irodát.
Zwack-villa, Zwack Mária (Mici néni) háza, a Zwack család az ő pincéjében rejtőzködött el. Minerva utca 5, 1118 Budapest
Ebben a házban élt a Zwack-család is, akikkel Raoul jó baráti viszonyt alakított ki, s akiket egyik kollégája, Lars Berg mentett meg, a szomszédból átfutva, s azt kiáltva kezében pisztollyal, hogy ez a ház svéd védelem alatt áll, mikor a nyilasok már felsorakoztatták őket. A svéd védlevelek iránti igény gyorsan növekedett, így hónapról hónapra bővült Wallenberg irodája is.
Cím: Minerva utca 5, 1118 Budapest
Görgess lefeléjobbra a további információkért.
Bezárás
1944 novemberében a magyar hatóságok gettókat hoztak létre: a zsidóknak ezeken a területeken kellett várakozniuk a deportálásra. Raoul Wallenberg és más külföldi diplomaták erőteljes nyomásgyakorlásának következtében a független országoktól származó menlevéllel rendelkező zsidókat nem a nagy gettóba, hanem a Margit-híd pesti hídfőjétől északra fekvő, úgy nevezett nemzetközi gettóba irányították.
A nemzetközi gettó egyik svéd védelem alatt álló háza, a Pozsonyi út 10. alatt
1944 októberében a nyilas puccs és hatalomátvétel után a budapesti zsidók elleni terrorcselekedetek száma megnőtt. Nyilas csapatok törtek be a zsidók lakta házakba, a lakókat megverték, vagy leterelték őket a Dunához és a folyóba lőtték őket. A lakosság attól is tartott, hogy újra megindul a koncentrációs táborokba való deportálás. Raoul egy idő múlva tisztán látta, hogy a védlevelek kiállítása nem lesz elegendő ahhoz, hogy megmentsék a budapesti zsidó lakosságot.
Kapcsolatai révén 31 társasházat tudott megvásárolni illetve kibérelni, főként a nemzetközi gettó területén. A homlokzatokra svéd zászlók és címerek kerültek, és az épületeket védett házaknak nyilvánították. A magyar és német hatóságok ide nem tehették be a lábukat. Más semleges államok, mint például Svájc, Spanyolország, Portugália, a Vatikán, valamint a Vöröskereszt is létesített védett házakat a nemzetközi gettó területén.
Cím: Pozsonyi út 10, 1137 Budapest
Görgess lefeléjobbra a további információkért.
Bezárás
1944 őszére Wallenberg humanitárius tevékenysége még összetettebbé vált. Már több, mint 300 alkalmazottja volt. Naponta jutatott el élelmiszerszállítmányokat a védett házakban élő családoknak, és létrehozott egy működő 50 ágyas kórházat.
Svéd szükségkórház, Tátra utca 14-16., 1136 Budapest
Olykor még Dohány utcai zsinagógánál található nagy gettó területére is sikerült élelmiszerszállítmányt eljuttatnia, az ide hurcolt többezer, borzasztó körülmények között élő zsidó számára.

A háború vége felé több, mint 500 beteget ápoltak egyidejűleg a svéd kórházban. Az ápoltak között volt a híres író, Nádas Péter édesanyja is.

Wallenberg mindemellett mentőcsapatot is szervezett, amely éjjel-nappal készenlétben állt, és beavatkozott, ha a svéd védelem alatt álló zsidók közül valakit veszély fenyegetett.
Cím: Tátra utca 14-16, 1136 Budapest
Görgess lefeléjobbra a további információkért.
Bezárás
1944 novemberének végén körülbelül 17 000 zsidót gyűjtöttek össze a Józsefvárosi pályaudvarra, hogy onnan továbbszállítsák őket Németországba. Raoul kirohant az állomásra, és követelte, hogy a svéd iratokkal rendelkező zsidókat bocsássák szabadon. A peronra asztalt hozott, felütött egy vastag dossziét, majd - mintha onnan olvasna - elkezdett jellegzetesen zsidó neveket kiabálni.
Józsefvárosi pályaudvar,1951 Forrás: Fortepan, Uvaterv. Fiumei út, 1087 Budapest
A meglepett zsidó foglyok odaléptek hozzá, ő pedig felszólította őket, hogy mutassák fel svéd irataikat. A foglyok elővették ami épp a zsebükben volt, és Raoul úgy csinált, mintha alaposan átvizsgálná a papírokat. “Kiváló, maga velem jön! Következő! Kérném a papírjait!” Magabiztosságának és színészi képességeinek köszönhetően Wallenberg 500 embert mentett így meg a deportálástól.
Cím: Józsefvárosi Vasútállomás, 1087 Budapest
Görgess lefeléjobbra a további információkért.
Bezárás
1945 januárjában a szovjet Vörös Hadsereg elérte Budapest határait és január 16-án felszabadították a nemzetközi gettót. Raoul Wallenberg megbízatása a magyar fővárosban ezzel véget ért. Ő azonban nem szándékozott befejezni tevékenységét. A háború után is segíteni akarta a magyar zsidókat.
Ocskay László százados egykori lakása, később a Vöröskereszt egyik irodája, jelenleg az Osztrák Nagykövetség és Kulturális Fórum székhelye, Benczúr utca 16., 1068 Budapest
Wallenberg részletes tervet készített arról, hogyan lehetne megoldani a családok újraegyesítését, az árvák ellátását, az egészségügyi szolgáltatás újraindítását, valamint a lakhatási problémákat. Igyekezett mihamarabb bemutatni terveit a szovjet vezetésnek, így már január 13-án átkelt a frontvonalon, hogy szovjet tisztekkel tárgyaljon.

Január 17-én Raoul visszatért személyes holmijaiért a Vöröskereszt Benczúr utca 16. szám alatti irodájába, ahol télen lakott és dolgozott. A ház tulajdonosa Ocskay László magyar százados volt, aki egyben az ellenállás tagjaként is működött. Befolyását zsidók mentésére használta, és a háború befejező szakaszában felajánlotta a Nemzetközi Vöröskeresztnek és Wallenbergnek, hogy házának bizonyos részeit használhassák. Aznap sofőrjével, Langfelder Vilmossal a Vörös Hadsereg debreceni főhadiszállására indultak. Az utolsó, akivel Wallenberg indulása előtt találkozott, Pető László volt: az a zsidó fiatalember, akivel sok évvel korábban a franciaországi nyelvtanfolyamon ismerkedett meg.
Wallenberg részletes tervet készített arról, hogyan lehetne megoldani a családok újraegyesítését, az árvák ellátását, az egészségügyi szolgáltatás újraindítását, valamint a lakhatási problémákat. Igyekezett mihamarabb bemutatni terveit a szovjet vezetésnek, így már január 13-án átkelt a frontvonalon, hogy szovjet tisztekkel tárgyaljon.
Cím: Benczúr utca 16, 1068 Budapest
Görgess lefeléjobbra a további információkért.
Január 17-én Raoul visszatért személyes holmijaiért a Vöröskereszt Benczúr utca 16. szám alatti irodájába, ahol télen lakott és dolgozott. A ház tulajdonosa Ocskay László magyar százados volt, aki egyben az ellenállás tagjaként is működött. Befolyását zsidók mentésére használta, és a háború befejező szakaszában felajánlotta a Nemzetközi Vöröskeresztnek és Wallenbergnek, hogy házának bizonyos részeit használhassák. Aznap sofőrjével, Langfelder Vilmossal a Vörös Hadsereg debreceni főhadiszállására indultak. Az utolsó, akivel Wallenberg indulása előtt találkozott, Pető László volt: az a zsidó fiatalember, akivel sok évvel korábban a franciaországi nyelvtanfolyamon ismerkedett meg.
Raoul Wallenberg emléktáblája, Czinder Antal 2001-es alkotása
Bezárás
Nem lehet pontosan tudni, hogy mi történt Raoullal 1945. január 17. után. Az aktatáska elhagyatva áll egy padon, a tulajdonosa eltűnt. Wallenberg sosem tért vissza Svédországba. Sosem láthatta újra családját, és sosem találkozhatott azzal a több ezer emberrel, akiknek megmentette életét a náci terrortól.
Kraitz Gusztáv ‘Ne feledd!’ c. Raoul Wallenberg-emlékműve. Erzsébet tér 11-13, 1051 Budapest
Tudjuk, hogy Wallenberg sosem jutott el Debrecenbe. A szovjet hadsereg letartóztatta, majd Moszkvába vitték, ahol börtönbe került. A szovjet vezetés több évig tagadta, hogy bármit is tudnának Wallenberg hollétéről, 1957-ben viszont kiadtak egy iratot arról, hogy 1947-ben infarktus következtében meghalt a hírhedt Lubjanka-börtönben. Ezt az állítást soha senki nem igazolta, így sem a történészek, sem pedig Wallenberg családja nem fogadja el.
De Raoul Wallenberg emléke tovább él. Tiszteletbeli állampolgárrá avatták az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Izraelben és Ausztráliában és Budapest díszpolgára. Világszerte találhatunk olyan utcákat, szobrokat és emlékműveket, melyek Wallenberg és társai emlékét őrzik. Az Erzsébet-téri aktatáska szobor a svéd-magyar művészpáros, Ulla és Gustav Kraitz alkotása, és 2014-ben avatták fel. Ugyanilyen emlékműveket találhatunk a stockholmi Külügyminisztérium és a New York-i ENSZ-központ előtt is.
Cím: Erzsébet tér 11-13, 1051 Budapest
Görgess lefeléjobbra a további információkért.
Raoul Wallenberg húga, Nina Lagergren holokauszt-túlélőkkel az "ottfelejtett" aktatáskát ábrázoló emlékmű avatásán 2014 júniusában. Forrás: Svédország Nagykövetsége
Bezárás
Budapesti tartózkodásának első hónapjaiban Raoul Wallenberg a Budai vár alatt, egy elegáns XVIII. századi házban lakott. A kiváló társasági ember hírében álló Raoul vacsorákat és fogadásokat is rendezett itt. Olykor még magas rangú magyar kormánytisztviselőket és német tiszteket is vendégül látott - ilyenkor megpróbálta kihasználni az alkalmat, hogy a svéd oltalom alatt álló magyar zsidók számára jobb körülményeket harcolhasson ki. Egy időben még Dessewffy Gyula, az antifasiszta ellenálló is ebben a lakásban rejtőzködött.
Cím: Ostrom utca 9-11, 1015 Budapest
Görgess lefeléjobbra a további információkért.
Bezárás
A nemesi származású von Berg-család háza a Budai Várnegyed közepén állt. Ennek a befolyásos családnak már régóta szoros kapcsolata volt Svédországgal, még a svéd koronaherceg is megszállt náluk egyszer egy budapesti látogatása során, az 1930-as években. A von Berg család is felhasználta összeköttetéseit, hogy segítse és támogassa Wallenberg munkáját. A háború alatt a rokonság egy fiatalabb tagja, a görög származású grófnő, Nákó Erzsébet is ebben a házban élt. A hölgy, aki igen energikus és színes egyéniség volt, hamarosan Wallenberg titkárnője lett. 1945 telén, Budapest ostroma során Raoul követségi munkatársa, a diplomata Per Anger is ennek a háznak a pincéjében bújt el.
Cím: Úri utca 15, 1014 Budapest
Görgess lefeléjobbra a további információkért.
Az egykor a ház utcafrontjára kihelyezett svéd védettséget jelző tábla
A ház kis udvarából nyílik az a török korból való sziklába vájt pince, ahol az üldözötteket, valamint a Wallenberg-akcióhoz szükséges pénzt és iratokat rejtegették
Emléktábla a Nákó- és a Berg-család II. világháború idején végzett embermentő tevékenysége és Wallenbergnek nyújtott segítsége emlékére, Fábry Tímea iparművész munkája, 2021
Bezárás
1944 novemberében, miután a nyilasok átvették a hatalmat és a zsidókat gettókba kényszerítették, Wallenbergnek át kellett költöztetnie irodáját a pesti oldalra. Sikerült megszereznie egy nagyobb épületet, mely a háború előtt egy holland biztosítótársaság irodája volt. Az új épületben nagyon sok irodahelyiség volt, ahová Raoul zsidó alkalmazottai és családjaik is beköltözhettek.
Cím: Üllői út 2-4, 1085 Budapest
Görgess lefeléjobbra a további információkért.
Emléktábla az Üllői út. 2-4. szám alatti lakóház homlokzatán, mely 1944 novemberétől 1945 januárjáig Wallenberg főhadiszállása volt
Wallenberg közvetlen munkatársaival az Üllői út 2-4. szám alatti irodában, 1944, Fotó: Veres Tamás, Fotóreprodukció: Karl Gabor
Raoul Wallenberg munka közben Budapesten, 1944. Fotó: Veres Tamás
Bezárás
1944 őszének vége felé Wallenberg készen állt egy új segélyszervezet alapításának tervével, amely a magyar zsidókat segítette volna a szovjet megszállást követően. Talált is a szervezet részére egy megfelelő irodát egy elegáns épületben, amely a háború előtt bankként működött. Budapest ostroma során Raoul és társai a bank páncéltermében rejtőztek. A háború után sokáig ez az épület adott otthont a Brit Nagykövetségnek.
Cím: Harmincad utca 6, 1051 Budapest
Görgess lefeléjobbra a további információkért.
Raoul Wallenberg emléktáblája az V. kerületben, a bronz dombormű alkotója: Czinder Antal
Bezárás
Dombrovszky László festőművész Keleti Károly utcai műtermében festette meg Raoul Wallenberg egyetlen portréját. Raoul 1944 szeptemberében ült modellt pár alkalommal, és a tervek szerint később folytatták volna a munkát, de a helyzet annyira rosszra fordult, hogy a festmény végül befejezetlen maradt. A portré ma Svédországban, a Gripsholm-kastélyban van kiállítva.

Az alábbi linkre kattintva Dombrovszky Lászlóról és a Wallenberg portréról olvashat további információkat: https://wallenberg-dombrovszky.com/portre-kep/hu
Cím: Keleti Károly utca 26, 1024 Budapest
Görgess lefeléjobbra a további információkért.
Bezárás
A Dohány utcai Nagy Zsinagóga mögött található Raoul Wallenberg Emlékpark a holokauszt áldozatainak és az életmentőknek állít emléket. A park közepén áll az Élet fája, mely egy fémből készült, nagy méretű műalkotás. Leveleire több ezer zsidó áldozat nevét vésték fel. A fát Varga Imre szobrászművész készítette 1991-ben, a magyar származású híres hollywoodi színész, Tony Curtis anyagi támogatásával.
Cím: Wesselényi utca 6, 1077 Budapest
Görgess lefeléjobbra a további információkért.
Életfa / Emanuel-emlékfa, a Magyar Zsidó Mártírok Emlékmúve, Varga Imre alkotása, 1991
Szilárd Klára festő, szobrászművész ólomüveg kompozíciója
Wallenberg és további Világ Igaza kitüntetett embermentők emléktáblája
Bezárás
A nemzetközi gettó szívében található korábbi Főnix utcát már 1945 decemberében átnevezték Raoul Wallenberg utcának. Több éven keresztül ez volt az egyetlen Wallenberggel kapcsolatos emlékhely Budapesten. Az itt található jelenlegi emléktáblát 1989-ben avatták fel.
Cím: Raoul Wallenberg utca 11, 1136 Budapest
Görgess lefeléjobbra a további információkért.
Raoul Wallenberg dombormű, Bottos Gergő Gábor alkotása, 1989
Az egykori Főnix utcát 1945 decemberében nevezték át Raoul Wallenberg utcára
Gyertyás megemlékezés minden év január 17-én a Wallenberg utcában, 1945-ben ezen a napon látták utoljára szabadon Raoul Wallenberget. Fotó: Svédország Nagykövetsége, Budapest
Bezárás
A budapestiek már 1946-ban megkezdték a gyűjtést a Szent István parki Wallenberg-emlékműre. Pátzay Pál szobrász alkotása hatalmas kígyóval küzdő mitikus hősként ábrázolja Wallenberget. Az emlékmű 1949-ben készült el, ám a hivatalos avatási ünnepség előtt egy nappal a kommunista hatalom a szobrot eltávolíttatta. A műalkotás végül egy debreceni gyógyszergyár elé került, és nem jelölték meg rajta Wallenberg nevét. A szobor másolatát, Györfi Sándor szobrászművész alkotását, 1999-ben helyezték el a Szent István parkban. Minden évben Wallenberg születésnapján, augusztus 4-én megemlékezést tartanak a szobornál.
Cím: Szent István park 30, 1137 Budapest
Görgess lefeléjobbra a további információkért.
Szent István park, 1948. Fotó: Fortepan
Éves megemlékezés augusztus 4-én, Raoul Wallenberg születésnapján. Fotó: Svédország Nagykövetsége, Budapest.
Bezárás
Az első budapesti Raoul Wallenberg-szobrot svéd és amerikai közös kezdeményezésre avatták fel 1987-ben. A szobor mindössze 50 méterre áll attól a helytől, ahol Wallenberg autóját, mellyel Debrecenbe indult, elhagyatva megtalálták. A szobrot Varga Imre szobrászművész alkotta, Svédországból származó vörös gránitból.
Cím: Szilágyi Erzsébet fasor 101, 1026 Budapest
Görgess lefeléjobbra a további információkért.
Bezárás
Az ártatlanul a Dunába lőtt magyar zsidóknak 60 pár öntöttvasból mintázott korhű cipő állít maradandó emléket a rakparton. A folyó irányába fordított vascipők között különböző méretű férfi, női és gyerekcipőket is találunk, amelyek azt jelképezik, hogy a nyilasok senkit sem kíméltek.

A kompozíció a Lánchíd és az Erzsébet híd között elterülő Duna-korzón áll, helye szimbolikus. A néhány hónapig tartó nyilas kormányzás alatt 10 ezer főt gyilkoltak meg az utcákon és a Duna-part szinte minden pontján. A holokauszt-emlékmű öntöttvas tábláin a következő felirat olvasható:

„Az 1944-45-ben nyilaskeresztes fegyveresek által Dunába lőtt budapesti áldozatok emlékére. Állíttatott 2005. április 16-án.”
Cipők a Duna-parton holokauszt-emlékmű, Pauer Gyula és Can Togay alkotása
Az általában tömegesen végrehajtott kivégzések során az összegyűjtött áldozatokat arra kényszerítették, hogy sorakozva álljanak fel a Duna partján, majd a folyóba lőtték őket. A kivégzésre várók azt az utolsó parancsot kapták, hogy vegyék le cipőiket, ugyanis ezek a háborús időkben komoly értékeknek számítottak. A kivégzőosztag tagjai aztán a cipőket összegyűjtötték, majd eladták vagy saját maguk viselték a lábbeliket.

Szemtanúk elbeszélése szerint Raoul Wallenbergnek többször sikerült kiszabadítania a rakparton már felsorakozott zsidókat, s néha mentőcsapatának tagjai be is ugrottak a vízbe, hogy kimentsék a még életben lévőket.

A Cipők a Duna-parton civil kezdeményezés eredménye, szellemi alkotója Can Togay filmrendező, társalkotója Pauer Gyula Kossuth-díjas szobrászművész.

Így emlékszik vissza Raoul egyik munkatársa a Duna-parti eseményekre: A túlélő felidézi a budapesti mentési tevékenységet és Raoul Wallenberg szerepét - YouTube videó
Cipők a Duna-parton holokauszt-emlékmű, Pauer Gyula és Can Togay alkotása
Cím: Antall József rakpart, 1054 Budapest
Görgess lefeléjobbra a további információkért.
SE
EN
SE
EN
Életünk során sokszor szembesülünk erkölcsi dilemmákkal és kerülünk éles döntési helyzetekbe. Mit tegyünk ilyenkor? Félrenézzünk vagy cselekedjünk? Csendben maradjunk vagy emeljük fel a hangunkat? Sodródjunk az árral, vagy kövessük erkölcsi normáinkat és belső hangunkat?
Raoul Wallenberg történetének tanulsága, hogy döntéseinknek vészhelyzetben hatalmas jelentősége lehet.
Éles helyzetben Te vajon melyik utat választanád? Passzív szemlélő maradnál? Vagy kiállnál és tennél másokért?
Svédország budapesti nagykövetsége
bemutatja:
Történet
a civil kurázsiról
1944 decemberét írjuk. Felfegyverzett magyar fasiszták, azaz nyilasok felügyelnek egy csapatnyi zsidót, akiket a Duna partján sorakoztattak fel. A csoportban nők, gyerekek és idősek is vannak. Hamarosan – ahogyan már többeket is – mindannyiukat a jéghideg vízbe fogják belelőni. Hirtelen lefékez egy fekete autó, és egy magas, ballonkabátos ember száll ki, aktatáskával a kezében.

Cipők a Duna-parton holokauszt-emlékmű, Pauer Gyula és Can Togay alkotása, Antall József rakpart, Budapest
Az aktatáskás ember odasiet a nyilas csapat parancsnokához és németül ezt üvölti: „Ezek az emberek svéd védelem alatt állnak, azonnal engedjék el őket!” A nyilas katona hirtelen összezavarodik és elbizonytalanodik. „Önök személyesen lesznek felelősségre vonva, amennyiben ezeknek az embereknek bárminemű bántódása esik vagy meghalnak!” – folytatja a férfi. A nyilasok vitatkozni kezdenek, de az aktatáskás ember továbbra is ragaszkodik hozzá, hogy a zsidókat engedjék szabadon. A nyilasok végül engednek. A zsidókat visszakísérik a házukhoz. Visszakapják szabadságukat és az életüket.

A Duna-part és a felrobbantott Margit-híd 1945 januárjában. Forrás: Fortepan, Archiv für Zeitgeschichte ETH Zürich, Agnes Hirschi
Az aktatáskás ember a fiatal svéd diplomata, Raoul Wallenberg volt.

Raoul Wallenberg elsőéves egyetemistaként a Michigani Egyetemen.
Forrás: Bentley Történeti Könyvtár
Raoul stockholmi munkahelye, a fent említett élelmiszerimportőr cég és a stockholmi amerikai nagykövetség ugyanabban a Strandvägenen lévő épületben tartott fenn irodát. Állítólag az amerikai nagykövetség budapesti mentőakciót előkészítő munkatársa véletlenül futott össze Raoullal az épület liftjében. Megkérdezte tőle, szeretné-e esetleg vezetni a budapesti mentőakciót, és Raoul igent mondott.

Wallenberg, mielőtt Budapestre utazik, 1943.
Forrás: Nina Lagergren saját albuma, reprodukció: Karl Gabor
Raoul Wallenberg 1944. július 9-én érkezett Budapestre. Ekkor 31 éves volt. Svéd diplomataútlevéllel rendelkezett, és hozzáfért az amerikai kormányzat forrásaihoz.

Raoul Wallenberg Budapesten 1944-ben.
Fotó: Veres Tamás, reprodució: Karl Gabor
Feladata az volt, hogy minél több zsidó életét megmentse.

Életünk során sokszor kerülünk döntési helyzetbe. Mit tegyünk ilyenkor? Félrenézzünk vagy cselekedjünk, csendben maradjunk vagy emeljük fel a hangunkat, sodródjunk az árral, vagy kövessük a belső hangunkat?

A választásainknak hatalmas jelentősége van. Ez a Raoul Wallenberg-ről szóló történet tanulsága.

Egy ilyen nehéz helyzetben vajon mi melyik utat választanánk?



A Világpolgár

Raoul Wallenberg 1912-ben született Stockholmban. Dédapja, André Oscar Wallenberg, a Wallenberg dinasztia feje tehetséges tengerésztisztből lett úttörő jelentőségű svéd bankár, befolyásos ipar- és médiamágnás és elismert politikus. 1856-ban ő alapította meg a Stockholms Enskilda Bankot, az első magánkézben lévő bankot Stockholmban. Neki köszönhetően az 1900-as évekre a Wallenberg család Svédország egyik legvagyonosabb és legtekintélyesebb bankárcsaládjává vált. Raoult úgy nevelték, hogy független és felelősségteljes világpolgár váljék belőle. Ő mégsem üzletemberi vagy bankári minőségében vált világhírűvé.

André Oscar Wallenberg (1816–86). Forrás: Quartr
Stockholm

Raoul édesapja a fiú születése előtt néhány hónappal tragikus körülmények közt elhunyt, ezért a nagyapa, Gustaf Wallenberg jelentős szerepet töltött be a fiú nevelésében.

Raoul nagyapjával, Gustaf Wallenberggel. Forrás: Nina Lagergren saját albuma. Reprodukció: Karl Gabor
Isztambul

Gustaf Wallenberg üzletember és diplomata volt, így Raoul már kisgyermekként többször külföldre látogathatott hozzá, többek közt a törökországi Isztambulba.

Raoul kisgyermekként. Forrás: Raoul Wallenberg Akadémia, sajtófotó
Thonon-les-Bains

Érettségi előtt Raoul néhány hónapra a francia kisvárosba, Thonon-les-Bains-ba utazott nyelvtanfolyamra. Csoportjában volt egy fiatal magyar zsidó fiú, László. Mivel ő kis termetű volt, a többiek gyakran gúnyolták és zaklatták. Raoul nem állt be a gúnyolódók sorába, hanem kiállt a fiú mellett, és jó barátok lettek.

Raoul 12 évesen, Forrás: Nina Lagergren saját albuma.
Reprodukció: Karl Gabor
Ann Arbor

Gustaf Wallenberg, Raoul nagyapja ragaszkodott hozzá, hogy unokája az Egyesült Államokban járjon egyetemre, ami ritka volt ezidőtájt Svédországban. Raoul négy évet töltött a Michigan államban található Ann Arborban, ahol építészetet tanult. Nyáron autóstoppal járta be az Egyesült Államokat, hogy felfedezhesse a hatalmas országot. Egyszer azonban bajba került: egy fegyveres banda vette fel, akik egy erdőbe vitték és kirabolták. Raoul megőrizte nyugalmát, mitöbb, rá tudta venni a rablókat, hogy visszavigyék őt a főútra. Később „nagyon érdekes élményként" emlékezett vissza a történtekre.

Raoul a Bear Mountain hídon pózol New York állam északi részén. Forrás: Bentley Történeti Könyvtár. Reprodukció: Karl Gabor
Fokváros

Diplomája megszerzése után Raoul Dél-Afrikában gyakornokoskodott. Nagyon megdöbbentette és felháborította a rasszizmus, amit itt tapasztalt, pedig olyan korban nőtt fel, amikor a fajelmélet általánosan elfogadott felfogásnak minősült.

A fiatal Raoul Wallenberg. Forrás: Raoul Wallenberg Akadémia, sajtófotó
Haifa

Tanulmányait később egy bankban folytatta Haifában, mely ezidőtájt Palesztina brit mandátumterületéhez tartozott. Számos zsidó barátra tett itt szert, akik az 1933-as náci hatalomátvételt követően menekültek Németországból Palesztinába.

Wallenberg rajongott a kerékpározásért és a hosszú sétákért. Forrás: Bentley Történeti Könyvtár. Reprodukció: Karl Gabor
Stockholm

Az 1930-as évek végén Wallenberg visszatért Stockholmba. Abban reménykedett, hogy megkezdheti karrierjét a családi cégbirodalomban. A család azonban nem szánt neki jelentősebb szerepet, mivel úgy érezték, Raoul túlságosan közvetlen személyiség. Raoult ismerősei mindig vidám, karizmatikus és kreatív emberként jellemezték, de ezek a tulajdonságok nemigen illettek egy korabeli bankárhoz. Így tehát a családi bank helyett Raoul egy élelmiszerimporttal foglalkozó vállalatnál helyezkedett el, melyet egy magyar zsidó menekült alapított. A cég számos magyar terméket importált Svédországba, többek közt a közkedvelt Rex ketchupot is ők szállították. Raoul üzleti útjai révén széles kapcsolati hálóra tett szert Magyarországon.

REX Ketchup. Forrás: rexketchup.hu
Mindeközben a nagyvilágban

1939 szeptemberében kitört a második világháború. Magyarország Németország szövetségeseként belépett a háborúba, de a háború első éveiben a magyar zsidókat még nem deportálták. Miután 1944 márciusában Németország megszállta Magyarországot, a helyzet megváltozott. Néhány hónap leforgása alatt a németek – magyar közreműködéssel – körülbelül félmillió magyar zsidót hurcoltak el Auschwitzba és más koncentrációs táborokba. A holokauszt az emberiség történetének egyik legsötétebb fejezete, mely alatt a német nácik és kollaboránsaik mintegy hatmillió zsidót, félmillió romát és sok tízezer más, "alsóbbrendűnek" tekintett csoportot öltek meg.

Hitler tisztelegve felügyeli, ahogy a náci csapatok megszállják Lengyelországot. Forrás: Hulton Archive/Getty Images
Budapest

A magyarországi holokauszt üteme és brutalitása sokakat megdöbbentett, ezért az amerikaiak mentőakciót kezdeményeztek, hogy megmentsék a zsidókat Budapesten, ahol még nem kezdődtek meg a deportálások. Az amerikai és a svéd kormány abban egyezett meg, hogy az akciót svéd zászló alatt hajtják végre, mivel a semleges Svédországnak még megmaradt a diplomáciai képviselete Budapesten.

Kárpátaljáról Auschwitzba érkező magyar zsidó nők és gyerekek 1944 májusában/júniusában. Forrás: Bundesarchiv, Bild 183-N0827-318/CC BY-SA
Kreativitás

1944 nyarának végén több száz ember állt sorban a Gellért-hegyi svéd követség épülete előtt. Svéd menlevélért jöttek. A menlevél megszerzése sokak számára ekkorra már élet és halál kérdése volt.

Bayer-villa, a Svéd Királyi Követség 1938−1944 között,
korábban Gyopár utca 8.
Tudj meg többet
A művelet kiterjesztése

Wallenberg gyorsan bővítette hálózatát: egy hónap alatt körülbelül 70 új munkatársat vett fel. Hamarosan több helyre volt szükség, így Raoul az Unicumról híres Zwack-család szomszédos villájában is kialakított egy irodát.

Zwack-villa, Zwack Mária (Mici néni) háza, a Zwack család az ő pincéjében rejtőzködött el. Minerva utca 5, 1118 Budapest
Tudj meg többet
Együttműködés

1944 novemberében a magyar hatóságok gettókat hoztak létre: a zsidóknak ezeken a területeken kellett várakozniuk a deportálásra. Raoul Wallenberg és más külföldi diplomaták erőteljes nyomásgyakorlásának következtében a független országoktól származó menlevéllel rendelkező zsidókat nem a nagy gettóba, hanem a Margit-híd pesti hídfőjétől északra fekvő, úgy nevezett nemzetközi gettóba irányították.

A nemzetközi gettó egyik svéd védelem alatt álló háza, Pozsonyi út 10.
Tudj meg többet
Együttérzés

1944 őszére Wallenberg humanitárius tevékenysége még összetettebbé vált. Már több, mint 300 alkalmazottja volt. Naponta jutatott el élelmiszerszállítmányokat a védett házakban élő családoknak, és létrehozott egy működő 50 ágyas kórházat.

Svéd szükségkórház, Tátra utca 14-16., 1136 Budapest
Tudj meg többet
Magabiztosság

1944 novemberének végén körülbelül 17 000 zsidót gyűjtöttek össze a Józsefvárosi pályaudvarra, hogy onnan továbbszállítsák őket Németországba. Raoul kirohant az állomásra, és követelte, hogy a svéd iratokkal rendelkező zsidókat bocsássák szabadon. A peronra asztalt hozott, felütött egy vastag dossziét, majd - mintha onnan olvasna - elkezdett jellegzetesen zsidó neveket kiabálni.

Józsefvárosi pályaudvar, 1951. Forrás: Fortepan, Uvaterv.
Fiumei út, 1087 Budapest
Tudj meg többet
A jövőbe vetett hit

1945 januárjában a szovjet Vörös Hadsereg elérte Budapest határait és január 16-án felszabadították a nemzetközi gettót. Raoul Wallenberg megbízatása a magyar fővárosban ezzel véget ért. Ő azonban nem szándékozott befejezni tevékenységét. A háború után is segíteni akarta a magyar zsidókat.

Ocskay László százados egykori lakása, később a Vöröskereszt egyik irodája, jelenleg az Osztrák Nagykövetség és Kulturális Fórum székhelye.
Benczúr utca 16., 1068 Budapest
Tudj meg többet
Eltűnve

Nem lehet pontosan tudni, hogy mi történt Raoullal 1945. január 17. után. Az aktatáska elhagyatva áll egy padon, a tulajdonosa eltűnt. Wallenberg sosem tért vissza Svédországba. Sosem láthatta újra családját, és sosem találkozhatott azzal a több ezer emberrel, akiknek megmentette életét a náci terrortól.

Kraitz Gusztáv ‘Ne feledd!’ c. Raoul Wallenberg-emlékműve.
Erzsébet tér 11-13, 1051 Budapest
Tudj meg többet
Egyéb helyszínek

Az egyes pontokra kattintva további információt olvashatsz Raoul Wallenberg budapesti tartózkodásáról, tevékenységéről és hagyatékáról.

A csúszkával egy korabeli, 1944-es budapesti térkép áttetszőségét szabályozhatod. A kék színű pontokra kattintva Wallenberg történetéhez kapcsolódó további helyszíneket ismerhetsz meg.

Sose legyünk passzív szemlélők

A holokauszt sosem történhetett volna meg, ha az emberek tettek volna ellene. A legtöbben természetesen nem voltak nácik, mégis az események passzív szemlélői lettek. A gonoszság és embertelenség ezen időszakában azonban sokan szembe mertek menni az árral, és segítettek embertársaikon. Kötelességünk emlékezni ezekre a hősökre. Ennél is fontosabb, hogy kövessük példájukat, illetve merítsünk inspirációt bátorságukból és humanizmusukból.

Raoul hős volt, de nem egyedül dolgozott. Több, mint 300 többségében zsidó munkatársból álló szervezetet hozott létre, a svéd követség diplomatáinak aktív részvételével. Más semleges államok követségeinek diplomatái is szerveztek saját mentőakciókat, valamint együttműködtek Raoullal is.

Számos magyar nemcsak kockáztatta, hanem fel is áldozta életét azért, hogy megmentse zsidó honfitársait. Voltak köztük katonatisztek, rendőrök, papok és állami hivatalnokok, akik befolyásukat felhasználva segítettek zsidókon. Sok civil is segítette és rejtegette zsidó szomszédait.

Fontos, hogy megemlékezzünk Raoul Wallenberg hőstetteiről és mindazokról, akik életeket mentettek. De talán még fontosabb, hogy kövessük példájukat. Svédország Nagykövetsége partnerei, a Raoul Wallenberg Egyesület, a Raoul Wallenberg Emberség Háza és a svéd Raoul Wallenberg Akadémia együttműködésével számos olyan rendezvényt és projektet támogat, melyek célja, hogy Raoul örökségét továbbadják a következő generációknak.

A “Wallenberg nyomán” egy olyan középiskolai vetélkedő, ahol magyarországi és határon túli magyar iskolák csapatai mérik össze tudásukat a II. világháborúról, a holokausztról és Raoul Wallenbergről. A diákoknak olyan ma is aktuális témákról kell kifejteniük álláspontjukat, mint az antiszemitizmus, a rasszizmus, a xenofóbia az intolerancia vagy a kirekesztés.

A "Wallenberg nyomán" vetélkedő döntősei. Fotó: Svédország Nagykövetsége, Budapest




A „Kocka projekt" az emberi jogokról szól. A projekt célja, hogy középiskolás diákok megismerkedjenek az egyetemes emberi jogokkal, miközben különböző témaköröket mutatnak be művészi alkotásaikon keresztül egy nagy "Kocka" alakú installációban. Ezek a "Kockák" világszerte számos iskolában megtalálhatók. Magyarországon eddig több, mint 10 iskola vett részt ebben a projektben.

Az emberi jogokkal foglalkozó ”Kocka Projekt” keretében a résztvevő diákok nagy kockákba helyezték az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának egyik cikkéről szóló kiállításaikat. Fotó: Svédország Nagykövetsége, Budapest.




A „Young Courage/Fiatal Kurázsi Díj” egy nemzetközi díj, mellyel olyan 13 és 20 év közötti fiatalokat ismernek el, akik mertek megszólalni, vagy cselekedni, amikor mások nem. Akik erkölcsi bátorságukat és civil kurázsijukat már például azzal bizonyították, hogy szót emeltek zaklatásnak kitett társuk mellett, segítették a rászoruló embertársaikat, vagy kiálltak a kisebbségi jogok mellett.

A Fiatal Kurázsi Díj díjazottak minden augusztusban Stockholmba utaznak, ahol különféle szakmai műhelyeken, tanulmányi látogatásokon, és a díjátadó ünnepségen is részt vesznek. Fotó: Svédország Nagykövetsége, Budapest / Raoul Wallenberg Akadémia.





Raoul Wallenberg 1945 januárjában találkozott utoljára kollégájával és barátjával, Per Angerrel, aki megkérdezte tőle, hogy miért vállal ekkora kockázatot, most, hogy a háború hamarosan úgyis véget ér. Raoul így felelt:


„Nincs más választásom. Vállaltam ezt a feladatot, és soha nem tudnék azzal a tudattal visszatérni Stockholmba, hogy nem tettem meg mindent, amit embernek hatalmában állhat megtenni azért, hogy oly sok zsidót mentsek meg, amennyit csak lehetséges.”





A projektről
A budapesti svéd nagykövetség egyebek mellett ezzel a projekttel tiszteleg Wallenberg szellemi öröksége előtt – ez is része az emberi jogok előmozdítására irányuló folyamatos tevékenységünknek. A weboldal és virtuális térkép létrehozásának kezdeményezője Dag Hartelius nagykövet volt. Külön köszönet jár a szerzőnek, Wallenberg-szakértőnek és a Svéd Királyi Kultúrakadémia (Svenska Akademien) tagjának, Ingrid Carlbergnek, aki a projektben szaklektorként vett részt, és számos értékes kiegészítéssel segítette munkánkat.

Mivel célunk egy könnyen olvasható szöveg megalkotása volt, bizonyos történelmi események leegyszerűsítve kerülnek bemutatásra, valamint az intézmények modern elnevezéseit használtuk. Például a nagykövetség, a Wallenberg korában használatos követség, és a képviselet fogalmak bizonyos pontokon összemosódnak a szövegben. Az oldal a teljesség igénye nélkül meséli el Wallenberg történetét és sorolja fel a Wallenberghez kötődő emlékműveket és helyszíneket. A felhasznált fotók, ha nincsenek másképp megjelölve, Sin Olivér munkái és a nagykövetség saját fotói.

Szeretnénk az oldalt a jövőben is fejleszteni, és újabb Wallenberggel és örökségével kapcsolatos helyszínekkel bővíteni. Szívesen fogadunk az oldal fejlesztésére vonatkozó ötleteket és javaslatokat az alábbi e-mail címen: walkwithraoul.budapest@gov.se

További információ Raoul Wallenbergről:
Könyvek:
Itt egy szoba, és rád vár... – Raoul Wallenberg története. Ingrid Carlberg, Magyar kiadás: 2020.
Raoul Wallenberg élete. Bengt Jangfeldt, Magyar kiadás: 2014.
Filmek:
Jó estét, Wallenberg úr, Kjell Grede, 1990.
Az elveszett európai című fikciós dokumentumfilm, Sipos József, 2015
További filmek az alábbi linken.
Egyesületek, szervezetek:
Nemzetközi Raoul Wallenberg Alapítvány
Raoul Wallenberg Akadémia (Svédország)
Raoul Wallenberg Egyesület (Magyarország)
Raoul Wallenberg Emberség Háza Egyesület (Magyarország)

Készítették
Szabó Krisztián, Bátorfy Attila, Andreas Attorps, Tánczos Edina

A projektről


A budapesti svéd nagykövetség egyebek mellett ezzel a projekttel tiszteleg Wallenberg szellemi öröksége előtt – ez is része az emberi jogok előmozdítására irányuló folyamatos tevékenységünknek. A weboldal és virtuális térkép létrehozásának kezdeményezője Dag Hartelius nagykövet volt. Külön köszönet jár a szerzőnek, Wallenberg-szakértőnek és a Svéd Királyi Kultúrakadémia (Svenska Akademien) tagjának, Ingrid Carlbergnek, aki a projektben szaklektorként vett részt, és számos értékes kiegészítéssel segítette munkánkat.

Mivel célunk egy könnyen olvasható szöveg megalkotása volt, bizonyos történelmi események leegyszerűsítve kerülnek bemutatásra, valamint az intézmények modern elnevezéseit használtuk. Például a nagykövetség, a Wallenberg korában használatos követség, és a képviselet fogalmak bizonyos pontokon összemosódnak a szövegben. Az oldal a teljesség igénye nélkül meséli el Wallenberg történetét és sorolja fel a Wallenberghez kötődő emlékműveket és helyszíneket. A felhasznált fotók, ha nincsenek másképp megjelölve, Sin Olivér munkái és a nagykövetség saját fotói.

Szeretnénk az oldalt a jövőben is fejleszteni, és újabb Wallenberggel és örökségével kapcsolatos helyszínekkel bővíteni. Szívesen fogadunk az oldal fejlesztésére vonatkozó ötleteket és javaslatokat az alábbi e-mail címen: walkwithraoul.budapest@gov.se

További információ Raoul Wallenbergről:
Könyvek:
Itt egy szoba, és rád vár... – Raoul Wallenberg története. Ingrid Carlberg, Magyar kiadás: 2020.
Raoul Wallenberg élete. Bengt Jangfeldt, Magyar kiadás: 2014.
Filmek:
Jó estét, Wallenberg úr, Kjell Grede, 1990.
Az elveszett európai című fikciós dokumentumfilm, Sipos József, 2015
További filmek az alábbi linken.
Egyesületek, szervezetek:
Nemzetközi Raoul Wallenberg Alapítvány
Raoul Wallenberg Akadémia (Svédország)
Raoul Wallenberg Egyesület (Magyarország)
Raoul Wallenberg Emberség Háza Egyesület (Magyarország)

Készítették
Szabó Krisztián, Bátorfy Attila,
Andreas Attorps, Tánczos Edina